Ma az utcán elkapott a postás bácsink, mikor mentünk a városba. Csomagot kaptam nem is számítottam rá, nagyon meglepődtem, de érdekes amikor kiléptem kapun és 3 kapuval arrébb láttam a bicaját gondolkoztam meg kéne kérdezni nem e hoz valami hivatalos levelet amit át kell venni nem szeretek postán sorba állni. Nem bírtam aztán magammal muszáj voltam már a buszon kinyitni.
Timi nagyon nagyon köszönöm szépen a csodás zsákot a képet és a napraforgós humbug-ot
Nagyon nagyon örülök neki és olyan szépek




Ez meg lányaim közös alkotása a legnagyobb egyetértésben készítették vasárnap nekem:

Kicsit túltengek ma ezt pedig 10 éves kislányom csinálta nagy többségében egyedül.

Iskolai karácsonyra tanító nénit húzta a lány és ezt könyvjelzőt készítette ajándéka mellé:




Ezt pedig barátnője kapta tőle szülinapi ajándékként. Nagy részét egyedül varrta, próbálgatja varrást, vannak hibái de szerintem nem rossz próbálkozás, itt ott gép nehezen vitte a sok réteg anyagot.

Tavaly húsvétkor keresztelték keresztfiam, unokatestvérem fiát.
Akkor kapott játékokat /nem vagyok híve az arany ékszernek/ Karácsonyra meg végre sikerült elkészíteni az énekeskönyvére a borított, amelynek hátulján az ide szerepelt amit kapott a lelkésztől keresztelője alkalmából. Sajnos a kép nagyon vacak, az idő tájt ment tönkre a fényképező gépünk és nem tudtam jobbat készíteni róla.




Most meg hamarosan lesz nővérének szülinapja arra készült neki ez a füzettartó

Tudom rég volt karácsony de nem úgy jött ki a lépés, hogy mutogassak egy két készült dolgot, majd még lesz 1 karácsonyi bejegyzés, ahol megmutatom lányok mit készítettek picurnak.



Ez volt a karácsonyfánk, és amiért mutatom, mert a konyha ajtóra készült egy másik fenyő is, eredetileg adventi naptár lett volna, szépen lassan napról napra kerültek volna fel rá a díszek, de sajnos betegeskedések miatt csak karácsony előtt pár nappal készült csak el így egyszerre kerültek a díszek rá, de jövőre ez már másként lesz. Szívünkhöz közel áll ez az ajtó dísz mert valaha fehér csipkeszegélyes damaszt párna huzat volt, még édesanyám is fogta és használta és csipkét ő készítette rá anno. Fehérsége sok év alatt megkopott, de így kis festékkel megfestve nagyon jól néz ki. A csipke szegélyt lebontottam és gyűjtöm az erőt, hogy bele vágjak és felhasználjam. Nagyon nehéz megtennem.