Nem szeretek sok táskát használni, mert mindig valami a másikba marad, de azért van vagyis volt egy hátim meg egy nyárias szütyőm. Sajnos mind a kettő most kezdi megadni magát. Ezt a táskát, amikor megláttam az indexen, már akkor tudtam, hogy ez KELL nekem. Az anyag is egy ilyen KELL nekem anyag. Egyik lánykám kapott jó pár éve egy ilyen mintás blúzt, már akkor nagyon tetszett nagyon örültem , amikor pár éve a Jyskbe láttam ezt a mintát, azóta akartam venni, igazából nem tudtam, mit szeretnék belőle, de mindig vágytam valamire ilyen anyagból. Hétvégén végre kaptam 2 métert ebből a csuda anyagból.

Íme a művem:

Gombot még vadásznom kell hozzá, remélem valahol találok valami szépet.

Elégedett vagyok vele, igaz kicsit csinálhattam volna nagyobbra, mert az A4 dosszié csak akkor fér bele ha üres a táska....

Vannak időszakok, amikor csak úgy ellátogatok Dudus-hoz és húzok egy-két kártyát magamnak. Ez a kártya ma megint helyre tett. Már ideje volt azt hiszem. Rengeteg dolog van amin agyalok mostanában

Nincs miért aggódnod

Biztonságban vagy, ez a helyzet pedig az isteni gondviselés és az univerzális rend tökéletes irányítása alatt áll. Ezt a helyzetet kizárólag szeretettel teli gondolatokkal és érzésekkel itasd át, hogy csakis a legmagasabb szintű végeredmény áramoljon be hozzád és rajtad keresztül - minden erőfeszítés nélkül.

Az angyalok azért küldték neked ezt a lapot, mert feleslegesen aggódtál. Az aggódás az ima egy olyan formája, ami azt vonzza hozzád, amire nem vágysz. Add át félelmeidet angyalaidnak, hiszen valójában nincs miért aggódnod. Igazság szerint aggodalmaid egy önbeteljesítő próféciát képesek teremteni.

A lap további jelentései: Minden sokkal jobb, mint amilyennek azt te látod. Kérd meg az angyalokat, hogy szabadítsanak meg az aggodalmaktól. A boldog végeredmény elkerülhetetlen. Kerüld az aggódást, hogy a negatív energiák nehogy lehúzzanak téged és a helyzetet. Az angyalok veled vannak - és minden rendben van.

Nagy találkozás

Van egy társaság, akikkel a Babanet-en jöttem össze még 2000 környékén, azóta is tartjuk hol aktívabban, hol kevésbé aktívan a kapcsolatot. A társaság majd minden tagjával találkoztam már, kivéve Zsuzsival, pedig talán vele tartom a legjobban a kapcsolatot, hisz van egy közös álmunk-munkánk is. Féltem a találkozástól, hogy közénk fog ülni a csend, ami két idegen közé szokott időnként. Szerencsére olyan volt, mintha mindig is ismertük volna egymást és nem ez lett volna az első személyes találkozás. Jó volt végre élőben beszélgetni, habár utána egy csomó minden eszembe jutott mi mindent akartam még megbeszélni. Remélem nem megint ennyi év után találkozunk, és talán lesz nekem időm eljutni hozzájuk.

Pénteken városba jártam venni kis ezt azt. Andrási úton sétálva egyik zebrán egy hölgy oda lépet hozzám fülembe bokszolt és távozott. Köpni nyelni nem tudtam. Annyira nem tudom ilyenkor mi a helyes vislekedés. Nem mondtam neki smemit csak mentem tovább... és elkezdtem félni a városban és félteni lányomat, akik naponta jár egyedül a városban. Szeretném megvédeni őket , de tudom úgyse lehet, de jó volna jó tanácsot adni nekik ahsonló helyzetbe mit csináljanak, hogy védjék meg magukat. Jó egyáltalán ha megvédik magukat? Nem késelik meg őket? Esetleg az a legjobb ha nyuszik és úgy csinálnak mintha nem történt volna semmi? Utálom tehetetlenségemet nagyon....