2008. október 31., péntek

A fenyő leírását elkészítettem és közkincsé tettem az oldalunkon.

2008. október 25., szombat


Rengeteg gyöngyöm van itthon, már tavaly kitaláltam, hogy kell egy gyöngy fenyőfa nekem. Jól jött ez a hosszú hétvége így legkisebb lánykámmal alkottunk. Nem lett tökéletes, túl lágy a drótom, de nagyon tetszik. Elég jól sikerült, elképzelésemet formába önteni. Még van egy két fa ötletem, de ahhoz azt hiszem szerzek be majd vastagabb drótot.

2008. október 24., péntek


Lassan de elkészült egy újabb munkám, ismét a nem szeretem anyagomra, nagyon nehéz este hímezni rá, de ez a minta számomra erre kívánkozott, és van még pár ötletem, ami rá fog kerülni. Szerencsére kitaláltam melyik lámpa mellett tudok mégis dolgozni erre az anyagra. A képen nem látszik a hóesés apró fehér gyöngyházfényű gyönygből készült. Ide oda került a hóbuckára is belőle.

Ajándék lett volna a csere diákunknak, de sajnos nem készült el addigra amire haza ment. Így új gazdája lesz majd. Neki tavaszra mire lánykám megy hozzá készítek valami tavasziasabbat.

2008. október 23., csütörtök


A blogkörökben tovaterjedő kipécézős játék hozzám is elért. Zsuzsi kipécézett magának, aminek örülök hogy gondolt rám viszont nagyon feladta nekem a leckét, mert nincs blogos berkekben széles ismeretségi köröm, így 7 embert megnevezni se fogok tudni. Főleg, hogy mindenkit akit olvasok azt már kipécézte valaki magának.


Nos, a játéknak szabályai is vannak:

1. linkeld be a blogodba azt aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.
Valljon színt:

1. Nem kávézok és nagyon ritkán teázok, nincs kötelező reggeli szertartásom semmi.

2. Kedvenc álom országom Olaszország, már párszor jártam ott, de még párszor szívesen elmennék.

3. Hangulat ember vagyok.

4. Szeretek anya lenni és gyerekeimmel foglalkozni, sajnos már túl nagyok. De ha úgy adódna szívesen szülnék még párat.

5. Szeretnék nagy kertes házban élni, ahol lehetne veteményes kertem is, kis falatka kert nem volna elég nekem. Befőzhetnék télire, sajnos a panelünk alkalmatlan erre, max a fagyasztóba tudok eltenni ezt azt.

6. Rendetlen vagyok, nem tudok és akarok élire állított lakásba élni, mondjuk annak azért örülnék, ha kicsit élhetőbb lenne a lakásunk, de sajnos amíg ennyi négyzetméteren ennyi gyűjtögető ember él esélyem sincs erre.

7. Kaktusz vagyok.

2008. október 4., szombat

Zsuzsitól személyesen kaptam meg a PIF ajándékom a héten amikor nála jártam, amikor meghirdette a PIF-jét elsőként jelentkeztem, mert nagyon kedvelem az általa készített szépségeket, annyi báj annyi szeretet lakozik minden egyes általa készített tárgyban hogy hihetetlen számomra.

Nagyon kedves házikót kaptam cseresznyével eperre és virággal az ablakban, amit falra lehet akasztani. Igazi álom ház. Ezenkívül készített mindannyiunknak egy egy kulcstartót és még a nevünket is ráhímezte. Nagyon örültem/örülök az ajándéknak és lányoknak is nagyon tetszett. Itt örömködtek, hogy milyen aranyos. Zsuzsi a nagy házikót az előszobámba szánta, ahol eléggé kopár a fal. De végül nem oda került, hanem a háló szobánkba, mert legkisebb lányom amikor meglátta, közölte ez az ágya mellé kell. Így oda lett felszerelve. Ott szerencsére fúrás nélkül lehetett rögzíteni, így már aznap este a falon lóghatott. Így minden nap gyönyörködhetek a hálónkban a házikóba.

A kulcstartók azonnal használatba kerültek, így mikor elterveztem, hogy pénteken fényképezni akarok, rá kellet jönnöm, hogy este vasutas lányom hazajöveteléig esélyem sincs.

Ezúton is köszönöm Zsuzsi a csodás ajándékokat, olyan örömet szereztél vele nekünk.


Sajnos panel átka, hogy itt bármit nagyon nehéz a falra felerősíteni. főleg, hogy nálunk sokszor egy egy lyuk elkészítésekor öklömnyi darab vállik ki a falból. Részben ez az oka, hogy olyan kopár az előszobánk, festés előtt elfelejtetem elkészíteni egy csomó lyukat, most meg nincs szívem a falat szétbarmolni.

Zsuzsihoz vonattal utaztam útközbe fejeztem, be a sötét alapon lévő hóember. Aranyos minta nekem tetszik, de sötét alapra nagyon gyilkos a szememnek hímezni. A másikat vittem mintának arról hímeztem. Amikor megvettem ezt a sötét kongrét úgy gondoltam milyen jó ötlet milyen csuda dolgokat lehet rá hímezni Karácsonyra. Most már átértékeltem a dolgot, azt hiszem elteszem nyárra verőfényes balatoni hetünkre. Egyelőre úgy hiszem téli minták fognak rá kerülni, de addig még van időm kitalálni. Kellemes lesz hőségben hideg mintákkal foglalatoskodni. Van még piros és sötét zöld anyagom. Remélem azokra lehet ilyen borongos szürke időben is hímezni.

Aztán Zsuzsiéknál úgy döntöttem a nálam lévő két hóember nem utazik vissza velem, hátha lesz neki ötlete arra, hogy mire tudja használni és Ő biztos ügyesebben fel tudja használni mint én.
Zsuzsi itt üzenem neked, kapsz majd egy harmadik darabot is rövidesen a kettő mellé. Arra számítok, hogy gyerekeidnek varrod fel valamire. De a harmadik vajszínű alapon lesz.
Zsuzsival évek óta ismerjük egymást, sok közös tervünk és munkánk van, nem is túl messze lakunk egymástól, mégis olyan nehéz megszervezni hogy találkozhassunk. Idén júniusban járt nálam, akkor találkoztunk először élőben, most én jártam náluk. Nagyon szép helyen laknak, csudaszép volt az út a házukig. Én szeretem a dimbes-dombos vidéket és ők pont egy ilyen részen laknak. Házuk előtt egy óriási szelídgesztenye fa áll. Most láttam ilyen fát először. A házukba egy csodálatos cserépkályhával fűtenek. Csak úgy ontotta a meleget. Nagyon szeretem a cserépkályhát, olyan hangulatos, mondjuk biztos több munka azzal fűteni mint gázzal. De olyan jó melegséget sugárzott. Az ajtójukon az édes kis házikó, a gyerekek szobájának ajtaját csudaszép üvegképek díszítették, az egésznek annyira otthonos hangulata volt. Remélem egyszer nekem is lehet egy ennyire hangulatos otthonom. Pici lánykája volt csak otthon aki, az elején csak méregetett, de a végén akár az ölembe is vehettem. Zabálni való a kishölgy, még tündéribb mint a fényképeken.


Nem akartam üres kézzel menni hozzájuk, de eléggé bajba voltam mit is vihetek olyan gyerekeknek, akiknek anyukájuk csudaszépen tud varrni. Végül sok ötletelés után úgy döntöttem mégiscsak varrt dolgot fognak kapni. Így a gyerekek kaptak egy-egy cicácskát.
(Jamina) Zsuzsi meg kapott egy tűtartót, igaz sajnos a varrógépem nem a legszebben varrta meg, meg hát én se tudok még jól varrni, de sajnos ő már csak egy ilyen öreg darab aki időnként rakoncátlan. De annyi emlék köt hozzá, hogy nincs szívem lecserélni egyenlőre.